Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jaj Istenem, miért hagytad, hogy így legyen?!

bible-1124807_1280.jpgVolt idő, amikor vallásos voltam. No, nem azért, (mint mostanában sokan) mert az volt az éppen aktuális nemzeti trend. Arról nem is beszélve, hogy ilyen szavakat, minthogy „trend” én nem is ismertem akkoriban. Abban az aprócska faluban ahol felnőttem ilyen szavakat senki se használt. Sőt az akkori olvasmányimban se használták, honnan is ismerhettem volna? Szóval, azért voltam vallásos, mert elhittem az első szótól az utolsóig amit a plébános úr tanított.

Nem is tanította, mesélte. Folyamatosan mesélte a bibliát. Kezdve az Ószövetséggel, folytatva az Újszövetséggel. Nekem csupa érdekes történet. Érdekes igaz történet, mert hiszen le volt írva, sok száz éves könyvekben, és a plébános úr mondta. Még a kételkedés csírája se merült fel bennem. Hát bent van a nevében is: Szentírás, sőt SZENT-ÍRÁS! Ez teljesen egyértelmű, nem?

Mint a szivacs ittam szavait. Ez nem is volt különösebben nehéz számomra, hisz azon papok közé tartozott, akik nagyon tudtak a szavakkal bánni. Mondjuk az összes papnak ilyennek kellene lennie, hisz a szerint tudnak a népükkel (akarom mondani híveikkel) bánni, ahogy a szavaikkal tudnak bánni (vagyis: hatni rájuk, inkább hatni ránk, ránk hívőkre, vagy nem hívőkre azaz hitetlenekre… ). És ő nagyon tudott hatni. Beszélni is, tanítani is, szentbeszédeket mondani is nagyon tudott!

angel-981209_1280.jpgEbből következően én voltam a legjobb hittanos az osztályban. Tőlem bármit kérdezhetett, tudtam a választ.

Kellett is tudni, mert mikor elértük az elsőáldozó kort (sajnos nem tudom ez hány évesen következik be), ahhoz, hogy megkapjuk a nyelvünk hegyére az első felszentelt ostyát (Jézus testét) előtte egy vizsgán kellett átmennünk.

Így visszagondolva azért nem lehetett az olyan nagyon komoly vizsga, mert soha senkit se hallottam, hogy megbukott volna, de az biztos, hogy én nagyon komolyan vettem és tényleg megtanultam minden kérdésre a választ.

Ugyan volt idő, amikor azt mondták, hogy akkoriban (amikor úgy hivatalosan össznépileg a szocializmus építésének időszaka volt!) üldözték a vallást Magyarországon, de az ilyen kis falvakban (ahol én felnőttem) nem nagyon törődött vele senki, hogy az egyszerű nép fia hisz-e valamiben és jár-e a Jézus testéért, meg plébános úr prédikációinak hallgatásáért a templomokba.

Gondolom nem volt a hatalomnak mindenre ideje (meg embere) odafigyelni, így velünk a kutya se törődött, milyen ideológiát és tanításokat szívunk magunkba. Jó, a tanítók, óvónők, párttitkárok azért jobban szemmel voltak tartva, az ő gyerekeiket csak a szomszéd faluban volt tanácsos megkeresztelni. Hogy ki tartotta őket szemmel? Hát jó magyar szokás szerint egymást tartották szemmel!Árgus szemekkel figyelték ki mikor, mit (és kivel, és hova…) aztán jelentették, annak akinek jelenteni kellett. Persze, mindezt én nem tudtam akkoriban, mert senki nem magyarázta el ezeket a mélyebb társadalmi összefüggéseket, csak jóval később a különböző hallomásokból raktam össze az információ morzsákat ilyen kerek egésszé.

Éltem akkoriban a boldog (szinte) semmit sem tudás állapotában.

Olyan egyszerű volt a világ! Isten teremtette. (Hat napon át, és a hetediken megpihent.) A teremtményeinek meghagyta 12 pontjában a fő szabályokat. Azokat be kell tartani. Aki betartja az jó, és a menyországba jut, aki meg nem, az rossz, és a pokolban fog sok-sok ideig szenvedni. Mivel az Isten nem csak nagyon igazságos, de bölcs is volt, tudta, hogy az ember nem olyan, hogy jó és rossz, ezért hagyott lehetőséget az eltévelyedő báránykáinak, (A tékozló fiú példázata) helyrehozni az elrontott dolgokat.

A kisebb bűnökért ott volt a gyónás, (pl. nem imádkoztam minden nap, akkor mondjál el három Miatyánkot!)  De még a nagyon rosszaknak is volt kiskapu, hisz volt a pokolnak egy előszobája, amit tisztítótűznek neveztek. A nagyon rosszat is meg lehetett váltani, csak ahhoz nagyon sokat kellett vezekelni.

Ez így kerek és teljességgel elfogadható is volt a számomra. Ezen egyszerű alapokon működik a világunk. Vannak szabályok, és vannak eszközök a szabályok betartására. Rend van és igazságosság!

Aztán 5.osztályban elkezdtünk történelmet tanulni.

sculpture-1225487_1280.jpg

A történelem tanárunk amolyan  "vad materialista" ember volt. Igazi rendes párttag. Nem csak olyan falusi, mint az összes többi, akiket addig ismertem. Valahogy azokban ott körülöttem, annyira mélyen bent volt az apáik, nagyapáik, szépapáik vallása, hite, az abból adódó hagyományok és szokások rendszere, hogy néhány évtizednyi szocilizmus nem ingatta meg a mélységekig. Valahogy ezek a falusi pártemberek csak a legvékonyabb felszínen (csináltak úgy) mintha elvetnék a vallás tanításait, igazából sosem merték ezt megtenni. (Azt hiszem…)

Nem úgy ez az akkoriban a faluba került tanár úr. (ja, nem úr, nem voltak akkoriban errefelé urak, hanem tanár bácsi! Hoppá, jut eszembe, mégiscsak volt úr. pl. a plébános úr, ő megmaradt a közbeszédben úrnak még akkor is…)

No, ez a tanár bácsi (milyen röhejesen hangzik ez a megszólítás már!) ahogy betette a lábát az iskolába módszeresen nekiállt lerombolni mindazt a szépen logikusan felépített világomat, amit a hittanórák tanításaiból, a bibliai példázatokból olyan szépen felépítettem magamnak.

Ő tételesen elemezgette nekünk a bibliát és bizonygatta, hogy milyen hazug az egész. Így, hogy pl.: Azt mondja a teremtés legendája, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. És részletezi is, hogy mit hogyan sorban. És látjátok, hogy úgy írják, hogy előbb teremtette meg a növényeket, állatokat és csak utána a napot! Viszont, gondoljatok csak bele! Napfény nélkül létezhetett volna a földön növény, meg állatok? Na ugye, hogy nem! Már a kisgyerekek is tudják, hogy napfény nélkül nincs élet! És így tovább módszeresen.

Aztán a papokkal kapcsolatban is volt néhány keresetlen megjegyzése, miszerint kizsákmányolják jámbor híveiket, vagyonokat halmoznak fel, miközben az egyszerű emberek szenvednek. És a kereszttel a kezükben viszik a háborúba a népeket!

És hasonlók. Nekem pár ilyen mondat elég is volt, hogy elültesse naív, romlatlan, tiszta lelkemben a kételkedés csíráit.

church-555916_1280.jpgHazamentem az első történelem óra után, és mondtam anyukámnak, hogy "ezek" itt össze-vissza hazudnak, és én nem hallgatom ezt a hazudós bagázst, többet  a templom tájára se megyek!

Szegény anyukám próbált nekem sok mindent magyarázni, volt szép szó, és fenyegetés, de én hajthatatlan maradtam.

Aztán történt sok minden az életemben, aminek hatására már ennél jóval árnyaltabban gondolkodtam a dolgokról.

Pedig őszintén szólva, azóta is abba az első, mindent és minden tanításban feltétel nélkül hívő korszakba vágyom vissza, de az sajnos örökre oda lett.

monastery-569368_1280.jpg

a fotókat a pixabay-ről vettem

Hát ennyit belőlem mára, vigyázz magadra és öleld meg valamelyik szerettedet, ja és mosolyogj, mert attól szebb lesz a világ!

Barátsággal: T. mami

 ... és ha már itt vagy, szemezgess a többi blogbejegyzésemből is.

Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg, mert lehet, hogy az ismerőseid is szívesen olvasnák.

Ha szeretnél a későbbiekben is a mai magyar valóságról olvasni, (egy nagyi szemüvegén át) iratkozz fel a levelező listámra és nem maradsz le a legfrissebb bejegyzésekről sem.  

(A feliratkozáshoz csupán a képernyő jobb oldalán a Levelezőlista világos dobozban az email címedet kell megadni, aztán a fekete doboz Feliratkozásra kattintani, majd visszaigazolni az email címedre érkező megerősítő linket és kész is vagy!) 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ének

Csaba, 2016.07.20 19:00

https://www.youtube.com/watch?v=2h0nF8xbYU0

Re: ének

T.mami, 2016.07.20 20:26

Nem ismertem ezt a számot.
Köszönöm, ez valóban stílusos ehhez az íráshoz.

Üdv. T.

joska48@gmail.com

Varga József, 2016.07.18 06:06

Sajàt gyerekkoromat idézi remek íràsod.
Szívesen olvasnàm à többit is.
Élőre is köszönöm.

Re: joska48@gmail.com

T.mami, 2016.07.20 20:21

Köszönöm, jól esett!
Igyekszem. :)

Üdv.: T.