Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2018.05.17

Mindannyiunknak van egy útja

Hónapok óta nem írtam már megint semmit ide a  www.nyugdijasprojekt.eoldal.hu honlapomra.

Azért néha ide-ide nézek és érdekes látni, hogy ennek ellenére naponta viszonylag sokan megfordulnak itt. (Ma pl. 38 látogató volt eddig) Hmm… úgy tűnik önállósította magát ez a cucc, nem osztom meg, hetekig nem foglalkozom vele, de valakik mégis osztják és olvassák… Hogy kik? Nem tudom. Hogy miért? Azt sem tudom. Hogy tetszik nekik, amit olvasnak, vagy nem? Fogalmam sincs. Nincs visszacsatolás.

Korábban ugyan volt itt egy e-mail feliratkozás lehetőség, hogy mondd el a véleményedet, meg szívesen veszem a hozzászólásodat, javaslatodat… és több helyen kértelek is erre a nyájas olvasó, de nem akaródzott nagyon hozzászólni senkinek, úgyhogy leszoktam róla. (Most meg, hogy bejön ez az adatvédelmi törvényhez kapcsolódó agyrém, jobb ha semmiféle személyes adatot nem gyűjtögetek, ezért töröltem is inkább az egészet).

 Valójában nem akarok én eladni, reklámozni semmit, egyszerűen írok, amikor az úri kedvem úgy hozza. Ha sokan olvassák az jó, ha kevesen, akkor se dől össze a világ.

(Persze ez itt egy nagyképű duma, mert valójában örülnék, ha jönnének a kommentek, meg pörögne ez az egész és aztán csak úgy tolonganának a különféle cégek, hogy itt és csakis itt szeretnék reklámozni a „kicsit idősebb” korosztály számára készült csodaszereket, meg annak is tudnék örülni, ha jönnének az érdekesebbnél érdekesebb kommentek…)

Ja, ez lenne jó, csakhogy ehhez ez a langyos tempó nem elég! Ehhez sokkal több energiát kellene ebbe belefektetni, mert eredménye (néhány kivételtől eltekintve) csak a kemény munkának van, nem ennek a laza hányaveti tempónak. Ugye?! 

Tanulság?!

Hogy mi következi ebből? Nem, nem a fogadkozás! Ezt itt csak most összefoglaltam, aztán majd meglátjuk, megyünk tovább az úton...

Mert mindannyiunknak van egy saját útja, amin végig kell menni. Eleve elrendeltetett vagy van olyan is ami rajtunk múlik?

Mi emberek választhatunk, mondta Balázs atya valamikor jó régen már… és tényleg! Válaszhatunk.