Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.03.08

Ha rosszul dolgozik a rendszer, le kell cserélni a gyenge láncszemeket!

Több mint egy év kellett, és minden korábbi rossz beidegződés felrúgása, mire kimásztunk a gödörből. Nagy ára volt! A korábbi „kizsákmányoló” társulások felmondása, újak alakítása, minden intézmény működésének átszervezése, az összes (!) munkatárs lecserélése! Nem túlzok!!! Megváltam a jegyzőtől, a gazdálkodási előadótól, a szociális ügyek intézőjétől (aki mellesleg sok éve volt az egyik közeli jó barátom, ő és családja ezt soha nem tudta megbocsátani, azóta se köszönnek) meg… szóval mindenkitől.

És a második évre beállt a rendszer, működő képessé vált, és elkezdtük a beruházásokat, felújításokat.

Ekkorra már megritkultak a lakossági tájékoztatók is. Nem, mindenről mégsem kell tájékoztatni az embereket, nem érdekes, hogyan teszel rendet, nem érdekli őket a nyomorod, az eredményt várják. És amikor jönnek az eredmények az is teljesen természetes, mint ahogy az is az volt, amikor az elődödnél nem jöttek. Itt nincs hála, nincs vállon veregetés. Menj az utadon. Tedd a dolgod. Aztán kicsit később kiderült az sem számít a „népnek”. (annak az Isten adta Népnek!) hogy szemlátomást fejlődésnek indult a falu, középületek sorra felújultak, utak készültek, sok esemény volt, az első adódó alkalommal lapátra tesznek. Ha nagyon más vagy mint a megszokott nem állnak ki melletted. De ez csak a vége lesz, most még nem tartunk itt.

 

De térjünk vissza a közszereplésre.

Először a nagy megfelelési kényszer miatt nagyon felkészül az ember. Általában le is írja minden mondatát, és aztán kiáll és felolvassa.

Hát, nagy katarzisra ne számíts!

Bármilyen magvasak is ezek a gondolatok, helyén állók az idézetek az olvasás lerontja az egészet. Nem hozzájuk beszélsz és nem a saját gondolataidat mondod.

Sokkal jobb az érzés, (benned is és a hallgatóságban is) ha nem lesz ennyire jól fésült, de spontán vagy.

Ez persze sokkal nehezebb, és bizony néha, elsülhet nagyon rosszul is. Főleg akkor ha előre nem tudsz róla semmit és nem tudsz rá felkészülni, még gondolatban sem.

Nekem, kezdetekben kedvenc pm. társam (ez, nem pejoratív, tényleg a kedvencem volt, az ő tanácsai nélkül, sokkal eredménytelenebb lettem volna) okozott nehéz perceket, amikor szép kis kerek beszéde után, kedvesen felkért, hogy akkor most pm. asszony is mondjon pár szót…

Minden megszólalásodnak van, valamilyen apropója, és az ebből következő mondanivalója.  (Most tekintsünk el azoktól a társainktól akiknek nincs mondanivalójuk, de ez nem zavarja őket abban, hogy ezt a semmit, hosszan kifejtsék, és figyelem uraim, itt nem a nő társaim viszik a prímet! Hogy ezek a férfiak mennyit tudnak időnként fölöslegesen beszélni…)

Jó lenne, ha erre koncentrálnál, és a tiszteletkörök, meg az általában senkit sem érdeklő személyes problémáid helyett a lényegre tudnál koncentrálni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.