Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2017.03.20

Tiéd a döntés, melyik utat választod

Közigazgatási reform? Rohadtul ránk férne! Csak, hogy mást ne mondjak, jelenleg pazarlásra ösztönző a rendszer! Nem kell a szívedhez kapni! Mért, nem így van?

És túl kell tervezni, hogy annyit megkapj, amennyire szükséged van, szinte minden esetben.

Gondold csak el, kinek jár ÖNHIKI, vagy az Önkormányzatok Egyéb Támogatása? Hogy ezt hogyan „szokás” elérni inkább nem is írom le itt mert, hogy finoman fogalmazzak, nem nagyon szalonképes az én olvasatom.

 Sok-sok Budapesti légkondicionált „steril” irodában felkért szakértő által kidolgozott tanulmány alapján, készül (még mindig készül) a közigazgatási reform. Semmi bajom az elméleti szakemberekkel, úgy egyesével, személyesen mindenkivel remekül el tudok beszélgetni, okos, értelmes emberek, csak egy a baj velük, úgy általában, a valóságról fogalmuk sincs!

Mért nem lehet úgy reformokat kidolgozni, hogy a team tagja az is aki „csinálja”?! És, ne jöjjön itt nekem senki a társadalmi vitával, mert az csak a lelkiismeretük megnyugtatását szolgálja, meggyőződésem, hogy gyakorlati haszna semmi, hisz, ha a „laikust” nem vonják be tisztességesen a munkába, egyszerűen lehetősége sincs átlátni az egészet, nem fog tudni egyetlen épkézláb gondolatot sem hozzátenni a „tudós” szakemberekéhez.

Ja, így sokkal macerásabb lenne? Viszont, talán sokkal életszerűbb, hasznosabb…

Ha már ilyen nagyon őszinték vagyunk azt sem szabad elhallgatni, hogy a mi kis pm. közösségünk, hogy finoman fogalmazzunk eléggé heterogén összetételű. A rendszerváltozást követő években sok kis településen az volt a fő szempont a pm választásánál, hogy „jó” ember legyen.

Még mielőtt bárki is félre értené!

Nálam jobban senki nem tiszteli ezeket a mostanra már idős, egyszerű, általában nem túliskolázott, viszont nagyon jó képességű, józan paraszti ésszel megáldott embereket.

De! Mostanra már ez nem elég. Az idők változtak, és az a település tud csak tovább fejlődni, akinek jó kommunikációs készségű, mozgékony, innovatív, kreatív, menedzser típusú vezetője van.

Sajnos, van ugyan presztizse a dolognak, becsülete viszont, nem sok.

Az emberek általában a politikusok közé sorolják a pm-t, amit én ugyan ki szoktam kérni magamnak annak idején, de ez sem ilyen egyszerű.       

Szinte minden falusi pm. független. De senki ne higgye azt, hogy teljesen függetleníteni tudja magát bárki is az ország politikai történéseitől. A megyétől elkezdve egészen a felső döntéshozókig a politikai pártok emberei a meghatározó befolyással bíró emberek. Nem érdemes azon töprengeni, hogy sokszor a téma szakemberei helyett voltak ott a beosztottaik biztosan szakemberek. (legalábbis akkor még azok voltak.)

Arról is kár vitát nyitni, hogy ez jó vagy nem jó. Így van.

És bizony elsősorban a saját szimpatizánsaik élveznek prioritást, ki vetheti ezt a szemükre?

Ezekből már adódik a következtetés, nagyon diplomatikusnak kell lenned! Kell minden oldalról az ismeretség. Nem korrupcióra gondolok, csupán emberi kapcsolatokra! Én hiszek abban, hogy ez is működik. Lehet kételkedni, de az a tapasztalatom, hogy ha feltételezik rólad, hogy a kapott segítséget jól fogod tudni használni akkor segíteni is fognak, anélkül, hogy a talpnyalójukká válnál. Egyszerűen azért, mert az elért sikered az ő sikerük is lesz. És kell nekik az ilyen reklám, akkor tudják magukat „eladni” ha akár a te közvetítéseddel is, de bizonyítanak. Ott voltak, amikor át kell adni valamit, ha a sajtó érdeklődésére számíthatnak valamilyen népszerű esemény kapcsán.

És illik is meghívni őket, ez igazán nem nagy ár a segítségükért!

Voltak aztán olyan politikusok, akik nagyon rá is játszanak erre. Komoly, nagyobb horderejű dologban sosem számíthatsz rájuk, megmaradnak az olcsó népszerűsítési akcióinál és sajnos sok-sok évig ebből is megélnek, csak annyiból, hogy ismerik az arcukat.

Egyszer, bemutattak egy leendő országgyűlési képviselőnek. Nem vette jó néven azt a tanácsomat, hogy keresse fel körzete összes pm-ét, mert, akit a helyi pm nem ismer az (kis túlzással) nincs is. Nem biztos, hogy azért, mert nem fogadta meg a tanácsomat, de nem lett belőle képviselő.

És van amikor jönnek a dilemmák. Amikor nem tudod eldönteni, hogy a szívedre hallgass, vagy az eszedre. Nincs tanácsom, nem tudom, hogy mikor melyiket kell választani.

Hogy érthetőbb legyen: Adott két pályázati lehetőség, az egyik forrásra bárki pályázhat a megyéből, a másikra csak a hátrányos helyzetű kör. Te a hátrányos helyzetűek közé tartozol, de abban kevés a forrás. Nem tiltja semmi, hogy a másikba add be a pályázatodat, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy nyerni fogsz, viszont nem leszel etikus, mert valakitől elveszed a lehetőséget.

Melyiket választod? Azt, ahol biztos nyerni fogsz, de nem tartod be a hallgatólagos szabályt, vagy a másikat, ahol szabályos vagy, de kicsi az esélyed?

Bármi áron nyerni kell a faludnak, vagy csak akkor, ha minden szabályos?!  Tiéd a döntés.

Mint ahogy abban is, hogy fel akarod-e vállalni mindezt a macerát.

A következő fejezet arról szólhatna, hogy mindezek ellenére miért döntött úgy a falu, hogy (ugyan minimális többséggel) de leváltott.

És aztán amikor az utódom nem mutatott fel semmit, csak felhasználta azt amit „ráhagytam” akkor sem szavazott nekem megint bizalmat.

Igaz, aztán azt, aki engem megpuccsolt is kirúgták, hogy lába sem érte a földet.

Akinek meg bizalmat szavaztak, arról az bizonyosodott be, hogy egy nagyon nagy nulla, a szófosáson kívül a világon semmihez sem ért.

Így aztán mostanra lassan megint minden lepusztul a faluban.

Pályázat nincs (mert ugye ismeretség meg lobbi, meg sok-sok munka) így felújítás sincs, az utak siralmasak, még annyi figyelme sincs ennek a mostani pm-nek hogy kibontassa a gazból az utcanév táblákat, vagy a falu a honlapja működjön. (Igaz a semmiről mit lehetne írni oda is?)

A nép döntését viszont illik tiszteletben tartani, nyilván ennek a falunak ez így jó.

Azt is hozzátartozik azért a történethez, hogy mindez engem akkor mikor megtörtént nagyon keservesen érintett, viszont kaptam a sorstól egy olyan munkát mindezen borzalmak helyett amit annak idején álmodni se mertem volna magamnak. Vagyis személy szerint én sokkal jobban jártam a leváltásommal, mintha pm. maradtam volna. Úgyhogy inkább azt kell mondjam: Köszönöm, hogy kirúgtatok!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.